A fafaragás egyik legfontosabb része a faragószerszámok professzionális élezése. Ez nagyon kényes feladat, nagy figyelmet éss sok rutint igényel. Nagyon vigyázzunk, ha köszörűvel kezdjük az élezést, ne nyomjuk erősen a szerszámot a kőhöz, és gyakran hűtsük vízben, mert ha annyira felmelegszik, hogy elszíneződik a hőkezelt acél annyira visszalágyul, hogy teljesen használhatatlan lesz a következő hőkezelésig. Napjainkban már nagyon speciális élező eszközök szerezhetőek be, amelyek kíméletes és gyors, pontos élezést tesznek lehetővé. Akinek van egy legalább 500-700 Wattos köszörűje, érdemes beszerezni egy lepkecsiszolót 120-as szemcsefinomsággal és egy rongykorongot zöld színű csiszoló pasztával. Ezekkel az eszközökkel laikus, kezdők is csodákat érnek el. Legkényesebb feladat a szög illetve íves vésők belső felületeinek élezése. Ma már erre is vannak céleszközök kifejlesztve, csak még Magyarországon nem terjedtek el, de 2009. január 10-től nálam megnézhető és beszerezhető lesz…
Ez olyan polírozó korong speciális pasztával, ami felveszi a profil vésők alakját, és nem csiszolja félre a profilt. Akinek csak kézi eszközök állnak rendelkezésre, annak sincs oka elkeseredni, mert habár lassúbb, körülményesebb, de tartósabb és profibb élezést lehet elérni kézimunkával, mint géppel. Ehhez is szükséges néhány céleszköz, de egyszer kell befektetni, és ha vigyázunk rájuk és nem ejtjük le, több generációt kibírnak. A kézi élezés eszközei különböző finomságú élező kövek, különböző profilokra kiképzett, és mindenfajta csiszolóvászon befogására alkalmas profilcsiszolók, valamint a végső sorjázásnál elkerülhetetlen bőr eszközök. Nálam beszerezhetőek 1000-8000-es finomságú egyenes és profilkövek, cserélhető profil idomok és ragasztott vagy feszített bőrök is. A bőr petróleummal bekenve és cigarettahamuval leszórva 10000-12000-es finomságú pasztának felel meg. A szemcsefinomság az egy négyzetcentiméteren található csiszolószemcsék számát jelenti. Legjobban bevált élező kövek a Japán kerámiakövek. Mindenféle profilban és nagy, egyenes felületekkel beszerezhetőek. Arra nagyon kell vigyázni, hogy vagy vizesen, vagy olajosan használjuk őket. A vegyes használat nem teszi lehetővé a kövek újraéleződését, eltömítődnek. Tartsuk szem előtt, hogy keményfához, vagy puhafához élezzük a szerszámot, mert ez nagyon fontos. A hársfához sokkal hegyesebb szögben élezünk, mint a tölgyfához.
Nagyon fontos és kevesek által alkalmazott fogás, hogy a körbeütő és sziromkiszedő ékvésőket hátraélezve nem szakítják a fát, mert először a felső rostokat nyitják el, és csak utána a mélyebben fekvőket. Érdemes kipróbálni, egyszerű és nagyon hatékony fogás. Ennek a fordítottját alkalmazzuk, ha zabszem vagy szilvamag-díszítést faragunk. Ilyenkor a vésők középső vagy sarok része áll előre és a szélek vannak hátrébb élezve. Ugyanis az a rész kell mélyebben behatoljon a fába.
Ha a vésők nyélhez közeli fémrészét betekerjük szigetelő szalaggal, sokkal ergonómikusabb, kellemesebb fogású lesz faragáskor. Ezen a 45 fokos ékvésőn látszik, hogy milyen a hátrafent él. Érdemes kipróbálni.
Ez egy 120 fokos, a saroknál előre élezett véső. Beütéskor a középső rész mélyebben megy be a fába, a szélei pedig csak egy keveset. Nagyon gyorsan pontosan lehet dolgozni vele. Kezdőknek sok sikerélményt ad.
Ez egy szilvamagozással díszített sulyok. Ehhez hasonlóval mostak a patakon a szüleink Erdélyben.
